A magtár háromszáz méterre van az irodától, a hátsó csarnokhoz nincs kábel, a gépszín kilométerre esik a lakóépülettől. Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit kapunk, és a válasz jó hír: ezek megszokott feladatok.
Röviden: a kamera jel átvitele nagy távolságra szinte mindig megoldható. Hálózati kábellel körülbelül 100 méterig jut el a kép. E fölött rádiós átlövés vagy optikai kábel kell, a legtávolabbi, legnehezebb pontokon pedig helyi rögzítő mobilinternettel. A kérdés nem az, hogy lehet-e, hanem az, hogy a helyszínen melyik a józan megoldás. Rádiós kapcsolatnál a rálátást, a lombot, a domborzatot, az áramellátást és az 5 GHz-es sáv terheltségét is ellenőrizni kell.
A sávok azt mutatják, hol jellemző az adott megoldás. A végső választást a helyszín dönti el: van-e rálátás, van-e áram mindkét végen, és lehet-e ásni.
Egy IP kamera hálózati kábelen küldi a képet, és ugyanazon a kábelen kapja az áramot is (ezt hívják PoE-nek). Ez a szabvány szerint körülbelül 100 méterig működik megbízhatóan. Afölött a kép akadozni kezd, a kamera újraindulgat, vagy el sem indul.
Vannak hosszított üzemmódú switchek, amelyek 200–250 méterig is elviszik a jelet, de ilyenkor jelentősen lecsökken a sebesség. Egy-egy kamerának ez elég lehet, egy egész épületnyi kamerának már nem. A kábeltípusokról részletesen a kamerarendszerek vezetékes megoldásairól szóló cikkünkben írtunk.
A kábel minősége is számít. Az alumíniummal kevert, rézbevonatú vezeték már 60–70 méter körül gondot okozhat a kamera áramellátásában, a tiszta réz viszont kihozza a teljes szakaszt. Ezen lehet a legtöbbet spórolni, és ezt szokás a legjobban megbánni.
Az első lépés tehát nem a kamera kiválasztása, hanem annak eldöntése, hogyan jut el a kép.
Ha a távolság belefér, ez a legegyszerűbb és a legolcsóbb. Egy közbeiktatott switch-csel a szakasz tovább nyújtható, ha félúton van hol áramot venni. Épületen és udvaron belül szinte mindig ez a megoldás.
Két antenna néz egymásra, és közöttük a levegőben megy a jel. Nem kell árkot ásni, ez a legnagyobb előnye. Gyorsan felszerelhető, és ha változik a telephely, át is helyezhető.
A legstabilabb megoldás. Nem zavarja az időjárás, sem az erős elektromos környezet. Ipari telephelyen külön előny, hogy az üvegszál nem vezet áramot, így a két épület elektromosan elválasztva marad: egy villámcsapás nem terjed át a kábelen a másik épületbe.
Ahol se rálátás, se ásási lehetőség nincs, ott a rögzítő kimegy a helyszínre. A felvétel ott készül és ott tárolódik, a mobilinternet csak a távoli megnézéshez és az értesítésekhez kell. Tanyáknál, külterületi gépszíneknél és napelemparkoknál ez sokszor a legjózanabb út, szükség esetén napelemes táplálással.
Mi kizárólag Ubiquiti eszközökkel dolgozunk, mert ezek váltak be nálunk. Az egységes eszközpark azt is jelenti, hogy minden telepítésünk ugyanúgy épül fel, ugyanúgy hangolható és ugyanúgy javítható. Ha évekkel később kell hozzányúlni, nem kell kitalálni, mit szerelt fel valaki.
Ahol egy központi pontról több távoli épület vagy kamerás végpont felé kell továbbítani a videójelet, ott Ubiquiti szektorantennát használunk. A szektorantenna egy szélesebb területet fed le, ezért egyetlen központi rádiós pontról több csarnok, raktár, istálló vagy egyéb telephelyi épület is összekapcsolható. A távoli végpontokon Ubiquiti NanoStation loco5AC 5 GHz-es rádiós eszközöket használunk, amelyek a kamerahálózat adatkapcsolatát biztosítják a központi rendszer felé, megfelelő szabad rálátás esetén.
A központi oldalon egy gigabites switch kapcsolja össze a szektorantennákat és a rögzítőt, így a távoli kamerák képe ugyanabba a telephelyi kamerarendszerbe érkezik. Ha később új épület vagy új kamerás végpont kerül a rendszerbe, és arra a meglévő szektorantenna megfelelően rálát, sok esetben elegendő egy új Ubiquiti NanoStation loco5AC végpont telepítése. Így a rádiós kamerahálózat bővíthető anélkül, hogy a teljes központi infrastruktúrát át kellene építeni.
Átadáskor a rádiós kapcsolatok alapadatait is dokumentáljuk. Hogy mi mindent érdemes még elkérni a telepítőtől, azt a telepítés utáni átadásról szóló cikkünkben foglaltuk össze. Több épületből álló telephelyekről az ipari csarnokok és logisztikai központok kamerarendszeréről szóló írásunk szól, nagyobb munkáinkat pedig a referenciák között mutatjuk be. Hogy egy jól megtervezett rendszer mit ér egy gazdaságban, azt egy rövid esettanulmányban írtuk le.
A távolság ritkán gond: néhány száz méter egy jól beállított linknek meg sem kottyan. A nehézség abban van, ami a két pont között van. Három dolog fordul elő a leggyakrabban.
Télen, csupasz ágakkal tökéletes lehet a kapcsolat, aztán májusban kilombosodik a fasor, és a kép akadozni kezd. A levelek magas víztartalma jelentősen csillapítja az 5 GHz-es rádiójelet, a sűrű lomb pedig szórja is a rádióhullámokat. Ezért mi mindig lombos állapotra tervezünk, nem a télen mért értékre: ha kell, magasabbra tesszük az antennát, vagy más útvonalat keresünk a fák fölött vagy mellett.
Szemre sík terepen is lehet egy szelíd emelkedő, ami elvágja a rálátást. Nagyobb távolságon az sem elég, hogy a két antenna épphogy lássa egymást: a két pontot összekötő vonal körül is kell némi szabad tér. Ilyenkor magasabb tartóoszlop kell, vagy egy közbeiktatott átjátszó pont, ahol van áram.
Ez kevésbé ismert, pedig egyre gyakoribb. A rádiós linkek az 5 GHz-es sávban dolgoznak, de ugyanezen a sávon megy rengeteg internetszolgáltatói kapcsolat és házi wifi is. Falvak és kisvárosok központjában előfordul, hogy a sáv gyakorlatilag tele van. Ilyenkor a csatornát, a sávszélességet és az antenna irányát kell hangolni, néha többször is, amíg a kapcsolat stabil nem lesz. Megoldani szinte mindig meg lehet, de nem mindegy, hogy a szerelő tudja-e, mit keressen.
Az 5 GHz-es sávban dolgoznak az időjárási radarok is, Kelet-Magyarországon például a napkori. Szabályos beállításnál be van kapcsolva a radarvédelmi funkció (DFS), amely radarjel észlelésekor automatikusan csatornát vált, és a link nem használja a radarok sávját. Az NMHH külön felhívta a figyelmet arra, hogy a rosszul beállított, kamerajelet továbbító kültéri eszközök zavarhatják a meteorológiai radarokat.
A környezet változik: kinő egy fa, felépül egy csarnok, új szolgáltató jelenik meg a faluban. Ezért a rádiós rendszert is érdemes időnként ellenőrizni és újrahangolni. Ezt karbantartás keretében végezzük.
| Helyzet | Józan megoldás | Amire figyelni kell |
|---|---|---|
| 100 méteren belül, van kábelút | Hálózati kábel | Tiszta réz, kültéri kivitelű kábel |
| Néhány száz méter, szabad rálátás, mindkét végen van áram | Rádiós átlövés | Lombos állapotra kell tervezni |
| Fasor vagy épület van közöttük, de a nyomvonal ásható | Optikai kábel | Védőcső, a kamera oldalán áram |
| Fasor van közöttük, és ásni nem lehet | Rádió magasabb oszlopról vagy átjátszó ponttal | Az átjátszó pontra is áram kell |
| Több épület szétszórva egy telephelyen | Ubiquiti szektorantenna a központi ponton, NanoStation loco5AC eszközök a távoli végpontokon | Megfelelő rálátás esetén új épülettel vagy kamerás végponttal is bővíthető |
| Két épület, villámveszélyes vagy erős elektromos környezet | Optikai kábel | Elektromos leválasztás a két épület között |
| Kilométerekre, se rálátás, se ásás, esetleg áram sincs | Helyi rögzítő mobilinternettel, szükség esetén napelemmel | Mobilhálózati lefedettség a helyszínen |
Ahhoz, hogy megmondjuk, merre érdemes elindulni, még nem kell kimennünk. Küldjön egy képernyőképet a Google Térképről, amelyen látszik a rögzítő helye és a kamera vagy kamerák helye. Írja mellé, van-e közöttük fasor, épület vagy domb, és hol van áram. Megmondjuk, melyik megoldás jöhet szóba, még mielőtt kimennénk.
Tipp: a Google Térképen kattintson jobb egérgombbal az első pontra, válassza a „Távolság mérése” lehetőséget, majd kattintson a második pontra. Így a távolság is rajta lesz a képen.
Néhány kilométeres távolságon az 5 GHz-es sávban az eső és a köd hatása elhanyagolható. A gondot sokkal inkább a lomb és a rossz rögzítés okozza: ha a szél elmozdítja az antennát, romlik a kapcsolat. Ezért stabil tartóra szerelünk, és a beállítás után rögzítjük az irányt.
Egy jól beállított rádiós link nem nyitott wifi, amelyre bárki felcsatlakozhat. A kapcsolat titkosított, csak az egymáshoz rendelt eszközök kommunikálnak rajta, a gyári jelszavakat lecseréljük, a kezelőfelület pedig kívülről nem érhető el. A biztonság itt is a beállításon múlik.
A rádiós kapcsolatnak mindkét végén áram kell. Ha az egyik oldalon elmegy, a kép nem jut el a rögzítőig. Ezért a fontos pontokra mindkét végre szünetmentes tápot javaslunk, a rögzítő mellé is. Helyi rögzítőnél akkumulátoros vagy napelemes táplálással a felvétel áramszünet alatt is folytatódik.
Egyedi frekvenciaengedély nem kell. A kültéri linkek erre kijelölt, engedélymentes 5 GHz-es sávban működnek, de a hatósági feltételeket be kell tartani: a teljesítmény nem lépheti túl a megengedettet, és a radarvédelmi (DFS) funkciónak bekapcsolva kell lennie. Ha az antenna más ingatlanára vagy közterületre kerülne, ahhoz a tulajdonos, illetve a kezelő hozzájárulása kell.
Egy jól beállított AC-s link jellemzően több tíz kamera képét is elviszi. Egy mai 4 megapixeles kamera néhány megabit/másodpercet használ, a link valós átvitele ennek sokszorosa. Telített sávban kisebb a valós átvitel, ezért ott nagyobb tartalékkal számolunk. Felméréskor megszámoljuk a kamerákat és a felbontást, és erre méretezzük a kapcsolatot.
Ha van rálátás, a rádiós átlövés általában olcsóbb és gyorsabban elkészül, mint az árokásás és az optika. A pontos ár a távolságtól, a szükséges oszlopmagasságtól és a végpontok számától függ. A térképes képernyőkép alapján már ársávot is tudunk mondani. Kiindulópontnak a kamerarendszer árak oldalunk is segít.
Ha kinő egy fasor, felépül egy új épület vagy betelik a sáv, a kapcsolat romolhat. Ilyenkor újrahangolással, magasabb antennával vagy más útvonallal legtöbbször helyreállítható. Ezt karbantartás keretében ellenőrizzük.
