A magyar közbiztonság megítélését egyszerre alakítják a regisztrált bűnügyi adatok, a rendőrség tényleges kapacitása és tapasztalati összetétele, valamint a közösségi média által felerősített szubjektív biztonságérzet. A hivatalos adatok szerint 2025-ben több mutató javult, ugyanakkor a rendőrségi létszámadatok arra is rámutatnak, hogy a feltöltöttségi százalék önmagában nem azonos a ténylegesen szolgálatba vezényelhető rendőrök számával. A tapasztalt állomány távozása, a kiégés és fásultság, valamint az új pszichoaktív szerek terjedése további terhelést jelenthet a rendészeti rendszer számára. A cikk következtetése nem az, hogy a magánbiztonság helyettesítse a rendőrséget, hanem hogy az állami védelem mellé lakossági és vállalati oldalon érdemes saját védelmi rétegeket építeni: szakszerűen telepített és rendszeresen karbantartott kamerarendszert, riasztórendszert, illetve vállalati környezetben ellenőrizhető élőerős őrzést és őrjárat-ellenőrzést.
A szubjektív biztonságérzet és az objektív közbiztonsági helyzet nem ugyanaz. A kettő hat egymásra, de nem mozdul szükségszerűen azonos irányba.
A regisztrált bűncselekmények száma nem azonos minden ténylegesen megtörtént bűncselekmény számával. A látencia és a regisztrációs módszertan miatt a statisztikát értelmezni kell.
A rendőrségi feltöltöttségi százalék önmagában nem mutatja meg, hány rendőr vezényelhető ténylegesen szolgálatba.
Egy tapasztalt rendőr elvesztése nem pusztán egy fő mínusz. Vele együtt évek helyismerete, emberismerete, intézkedési rutinja és mentori tudása is távozhat.
A kamera és a riasztó nem helyettesíti a rendőrséget. A saját védelem feladata a megelőzés, az észlelés, a késleltetés, a dokumentálás és a riasztás erősítése.
A biztonságtechnika csak akkor védelem, ha működik. A szakszerű telepítés és a rendszeres karbantartás ugyanannak a biztonsági folyamatnak a része.
Az élőerős őrzés minősége is ellenőrizhető. Az őrjárat-ellenőrzés azt teszi dokumentálhatóvá, hogy az előírt biztonsági feladat valóban megtörtént-e.
Mit lát egy volt rendőr 26 év szolgálat után?
A közbiztonságról általában akkor kezdünk igazán beszélni, amikor valami már nincs rendben.
Sokszor hasonlítottam ezt a takarításhoz.
Ha egy épület tiszta, az emberek többsége észre sem veszi. Senki nem áll meg a folyosón azért, hogy megállapítsa: milyen nagyszerű, hogy nincs szemét a földön. A tisztaság természetes állapotnak tűnik.
De amint megjelenik a kosz, mindenki észreveszi.
A közbiztonság pontosan ilyen.
Amíg az emberek természetesnek veszik, hogy este hazasétálhatnak, az autójuk reggel ugyanott lesz, ahol hagyták, a lakásukba nem törnek be, és baj esetén számíthatnak a rendőrségre, addig viszonylag keveset beszélnek magáról a közbiztonságról.
Amikor viszont egyre többen kezdenek körülnézni a lépcsőházban, másodszor is ellenőrzik, hogy bezárták-e az autót, kamerát szereltetnek, riasztót vásárolnak, vagy egyszerűen azt mondják, hogy „régen nem éreztem ezt”, akkor valami megváltozott.
26 évet töltöttem a rendőrségen. A mai napig kapcsolatban vagyok olyan emberekkel, akik a szervezet különböző szintjein dolgoznak. Emiatt számomra a rendőrség működése nem kizárólag hírekből, sajtótájékoztatókból és éves statisztikákból áll.
Jelenleg azt látom, hogy a magyar közbiztonság egyik legnagyobb problémája nem feltétlenül az, hogy mindenhol és minden bűncselekménytípusban drámai romlás következett volna be, hanem az, hogy az állami rendészeti rendszer kapacitása, a rendőri állomány tapasztalati összetétele és a lakosság szubjektív biztonságérzete között egyre komolyabb feszültség alakul ki.
Ez fontos különbség.
Mert az objektív közbiztonság és a szubjektív biztonságérzet nem ugyanaz.
A biztonságérzet romlott – de 2025-ben javulás is látható
A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen vizsgálja, mennyire érzik magukat biztonságban az emberek, ha sötétedés után egyedül sétálnak lakóhelyük környékén.
2022 és 2024 között tehát mérhetően romlott a lakosság biztonságérzete. 2025-ben viszont javulás következett be, és ezt a korrektség kedvéért ugyanúgy ki kell mondani.
A 2025-ös érték azonban továbbra is valamivel rosszabb a 2022-esnél. Érdekes az is, hogy a magukat kifejezetten „nagyon biztonságban” érzők aránya 2024-ben 31,7%, 2025-ben pedig már csak 29,7% volt.
A közösségi média is képes rontani a biztonságérzetet
Ugyanúgy torzítás lenne minden romló biztonságérzetet automatikusan a tényleges bűnözés növekedésével magyarázni.
A Facebook, a TikTok, a YouTube és az online híroldalak olyan eseményeket visznek be az otthonunkba, amelyekről húsz-harminc évvel ezelőtt talán soha nem is hallottunk volna.
2026. augusztus 24-én például súlyos erőszakos konfliktus történt Monoron. A rendőrség hivatalos közlése szerint botokkal, illetve ásókkal bántalmaztak embereket, majd az erőszakos konfliktus az utcán folytatódott. Több ember ellen csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt indult eljárás. Police.hu – Tömegverekedés Monoron
Egy ilyen esemény természetesen felháborító.
A róla készült felvételek azonban néhány óra alatt országosan elterjedhetnek.
Megnézi valaki Szombathelyen.
Megnézi Szegeden.
Megnézi egy nyugdíjas egy olyan faluban, ahol hónapok óta nem történt komolyabb bűncselekmény.
Megnézi valaki Monor másik végén, egy teljesen nyugodt utcában.
És mindegyikükben kialakulhat ugyanaz az érzés:
„Mi történik ebben az országban?”
Miközben az adott ember saját lakókörnyezetének objektív közbiztonsági helyzete akár semmit sem változott.
Egy, a Nature Human Behaviour folyóiratban megjelent nagyszabású kutatás több mint 370 millió online megjelenést vizsgált, és azt találta, hogy a negatív megfogalmazás növeli a hírekre történő kattintás valószínűségét. Nature Human Behaviour – Negativity drives online news consumption
Egy másik kutatás kifejezetten a bűnözés és a közösségi média kapcsolatát vizsgálta. Eredménye szerint a közösségi médiában megjelenő bűnözéssel kapcsolatos tartalmak nem feltétlenül követték szorosan a tényleges bűnözési adatokat, viszont kapcsolatban álltak a bűnözéstől való félelemmel. Nature – Crime and its fear in social media
Ezért két hibát kell egyszerre elkerülni.
Nem helyes azt mondani:
„Az emberek csak a Facebook miatt félnek, valójában minden rendben van.”
De azt sem:
„Az emberek félnek, tehát biztosan mindenhol drámaian romlott a közbiztonság.”
A kettő egymás mellett is igaz lehet.
Egyes településeken vagy városrészekben valóban megjelenhetnek új közbiztonsági problémák, miközben az országosan terjedő negatív hírek ennél sokkal nagyobb területen képesek rontani a szubjektív biztonságérzetet.
Mit mondanak a magyar bűnügyi statisztikák?
A KSH szerint Magyarországon a regisztrált bűncselekmények száma:
2021-ben 154 012,
2022-ben 167 774,
2023-ban 178 172,
2024-ben 233 470,
2025-ben 186 837 volt.
A részletes adatok között külön szerepel többek között az emberölés, a testi sértés, a kapcsolati erőszak, a kábítószeres bűncselekmények, a garázdaság, a lopás, a rablás és a csalás.
Már ezek a számok is mutatják, mennyire veszélyes egyetlen évből messzemenő következtetést levonni.
2024 jelentős emelkedést mutatott.
2025 jelentős csökkenést.
De van egy ennél fontosabb kérdés:
mit mér valójában egy rendőrségi bűnügyi statisztika?
A statisztika nem maga a valóság
26 év rendőrségi szolgálat alatt megtanultam, hogy egy statisztikai szám mellé mindig fel kell tenni a kérdést:
Pontosan mit számoltunk meg, és hogyan került bele az adat a rendszerbe?
Nem állítom, hogy a magyar rendőrség statisztikái hamisak.
Azt viszont saját szakmai tapasztalataim alapján határozottan állítom, hogy a statisztikákat nem szabad úgy kezelni, mintha azok a társadalmi valóság tökéletes fényképei lennének.
Egy bűnügyi statisztikát befolyásolhat többek között:
És természetesen ott van a kriminológiából jól ismert látencia.
Azok a bűncselekmények, amelyek megtörténnek, de soha nem jutnak a rendőrség tudomására, értelemszerűen nem kerülnek be a rendőrségi statisztikába.
Ezért számomra egy hivatalos statisztikai javulás fontos információ – de nem automatikusan bizonyíték arra, hogy az utcán ugyanilyen mértékben javult a helyzet.
Ugyanez fordítva is igaz.
A számot értelmezni kell.
A rendőrségi létszám erre különösen jó példa.
Mi történt a rendőrségi létszámmal az elmúlt tíz évben?
A KSH hosszú idősora szerint 2016-ban 379 rendőr jutott 100 ezer magyar lakosra.
2018-ra az érték elérte a 407 főt.
Ezután azonban megfordult a tendencia.
2022-ben 381, 2023-ban 379, 2024-ben 378, 2025-ben pedig szintén 378 rendőr jutott százezer lakosra.
A korrektséghez hozzátartozik, hogy Magyarország lakosságarányos rendőri létszáma továbbra is meghaladja az uniós átlagot.
Csakhogy van egy nagyon fontos részlet.
A KSH maga jelzi, hogy a létszámadatokban olyanok is szerepelnek, akik nem feltétlenül vezényelhetők aznap tényleges rendőri szolgálatba.
A statisztika többek között bizonyos rendelkezési állományban lévőket, más szervekhez vezényelteket, külszolgálaton lévőket és tisztjelölteket is tartalmaz.
Ezért:
a „hány rendőr van?” és a „hány rendőrt tudunk ma este kiküldeni az utcára?” két teljesen különböző kérdés.
Papíron javult a feltöltöttség – de hogyan?
Itt válik különösen érdekessé a Rendőrség saját 2025-ös évkönyve.
Vagyis a hivatásos munkajogi létszám egy év alatt mindössze:
18 fővel nőtt.
A feltöltöttségi mutató mégis 91,1%-ról 94,4%-ra javult.
Hogyan?
Úgy, hogy közben a rendszeresített hivatásos státuszok száma 39 561-ről 38 170-re csökkent.
Ez 1 391 státusz különbség.
Matematikailag nincs ebben semmi hamis.
A számítás helyes.
De pontosan megmutatja, miért kell óvatosan értelmezni a statisztikai mutatókat.
Nem kell egy adatot meghamisítani ahhoz, hogy egy százalék kedvezőbben nézzen ki. Megváltozhat az a keret is, amelyhez képest számolunk.
Hány rendőr vezényelhető ténylegesen szolgálatba?
2025. január 1-jén a 36 023 fős hivatásos munkajogi létszámból 32 050 fő volt ténylegesen szolgálatba vezényelhető.
2026. január 1-jén a munkajogi létszám 36 041 fő volt, miközben a ténylegesen szolgálatba vezényelhető állomány 32 135 főt tett ki.
Egy év alatt tehát mindössze 85 fővel nőtt ez a kör.
A rendőrhiány pedig ma már nem kizárólag belső szakmai beszélgetések témája.
2026 nyarán a BRFK maga is arról beszélt, hogy létszámhiány mellett kell biztosítania Budapest közbiztonságát. A fővárosi rendőrség közlése szerint az új főkapitány 2020 fős hiánnyal vette át a BRFK vezetését.
Ez azért fontos, mert korábban a rendőrhiányról szóló állításokat gyakran egyszerűen politikai vagy sajtóértelmezésként lehetett kezelni.
Ma már maga a rendőri szervezet is beszél róla.
Saját szakmai tapasztalataim és ma is meglévő rendőrségi kapcsolataim alapján a probléma nem áll meg Budapest határán.
A fővárosban és a nagyobb városokban már különösen látványosan jelentkezhet a végrehajtó állomány hiánya, de egyre több vidéki térségben is ugyanaz a probléma:
ugyanazt vagy növekvő feladatmennyiséget kevesebb emberrel kell megoldani.
És a rendőri kapacitás problémáját önmagában még ez a szám sem írja le teljesen.
Nemcsak rendőrök tűntek el – tapasztalat is
Ez számomra még súlyosabb probléma.
Egy húsz éve szolgáló rendőr és egy frissen végzett rendőr a létszámstatisztikában egyaránt:
1 fő.
A valóságban azonban nem azonos rendészeti kapacitást jelentenek.
Az elmúlt években sok tapasztalt rendőr hagyta el a pályát.
Ennek számos oka volt:
fizetés;
munkaterhelés;
folyamatos szolgálati kötöttségek;
életpályával kapcsolatos bizonytalanság;
a korábbi szolgálati nyugdíjrendszer alapvető átalakítása;
társadalmi és szervezeti megbecsülés;
egészségromlás;
kiégés;
és egyszerűen az, hogy sokan egy idő után azt mondták: elég.
A szolgálati nyugdíjrendszer alapvető változásának jogszabályi háttere a 2011. évi CLXVII. törvényben található.
A Rendőrség saját évkönyve is hivatkozik az általános humánerőforrás-hiány utánpótlást és fluktuációt érintő hatására.
Ugyanakkor itt is korrektnek kell lenni.
A hivatásos állományból távozók száma a 2022-es 1 564 főről 2025-re 1 154 főre csökkent.
Ez kedvező változás.
Csakhogy a korábban elveszített tapasztalatot nem lehet egyik évről a másikra visszaépíteni.
A kiégés és a fásultság a létszámstatisztikában nem látszik
Van egy még nehezebben mérhető probléma.
Az, hogy valaki állományban van, még nem jelenti azt, hogy ugyanolyan mentális és szakmai állapotban van, mint tíz évvel korábban.
A rendőri munka tartós stresszel jár.
Éjszakázás.
Ünnepnapok.
Konfliktusok.
Agresszió.
Halálesetek.
Súlyos közlekedési balesetek.
Családi tragédiák.
Folyamatos felelősség.
Adminisztráció.
Túlórák.
Szervezeti elvárások.
És sokszor az az érzés, hogy bármit tesz az ember, valaki biztosan elégedetlen lesz vele.
Évek alatt ennek lehet következménye a kiégés, a fásultság, a motiváció elvesztése és a szakmai közöny kialakulása.
Nem minden rendőrnél.
Nem szabad általánosítani.
Rengeteg rendőr ma is becsülettel, komoly szakmai elhivatottsággal végzi a munkáját, sokszor a saját lehetőségein túl is.
De aki hosszú időt töltött a szervezetben, pontosan tudja, hogy létezik az az állapot, amikor valaki papíron továbbra is rendőr, de már nincs benne ugyanaz a kezdeményezőkészség, lelkesedés és szakmai energia.
A rendőri hivatás pszichés terhelésének jelentőségét a hazai rendészeti szakirodalom is egyre többet tárgyalja; a Belügyi Szemle 2026-ban külön tanulmányban foglalkozott a rendőrségi lelki támogatással, erkölcsi rezilienciával és állományvédelemmel.
Ez azért fontos, mert:
a hiányzó rendőr legalább látszik a létszámban. A kiégett vagy teljesen elfásult rendőr nem.
És ez nem egyéni hibáztatás.
Ez szervezeti probléma.
Tíz hónap alatt rendőr lehet valaki. De mikor lesz belőle tapasztalt rendőr?
A 2025-ös rendőrségi évkönyv szerint a 10 hónapos rendőrjárőr-képzésben és a 6 hónapos közbiztonsági rendőrjárőr-képzésben összesen 1 011 fő kezdte meg tanulmányait.
Szükség van utánpótlásra.
De a tanfolyam elvégzése és a rendőri rutin nem ugyanaz.
Saját tapasztalatom szerint egy frissen végzett rendőrből legalább négy-öt év alatt lesz valóban rutinos rendőr.
És ehhez tapasztalt rendőr mellett kell dolgoznia.
A rendőri munka jelentős része ugyanis nem tanteremben tanulható.
Meg kell tanulni:
felismerni a veszélyes helyzetet;
olvasni az emberek viselkedését;
felismerni, amikor egy látszólag jelentéktelen helyzet pillanatok alatt veszélyessé válhat;
eldönteni, mikor kell intézkedni;
kommunikációval kezelni konfliktusokat;
felismerni a helyszínen az igazán fontos részleteket;
és néhány másodperc alatt olyan döntéseket hozni, amelyeknek később jogi következménye lehet.
Ezt nem lehet tíz hónap alatt megtanítani.
Ehhez évek és jó mentorok kellenek.
Ha viszont nincs elég tapasztalt rendőr, felmerül a kérdés:
ki tanítja meg a következő generációt valóban rendőrnek lenni?
A rendőrség fejnehézsége
Saját tapasztalatom alapján egy másik problémát is látok.
A rendőrség sok tekintetben fejnehéz.
Természetesen szükség van az ORFK-ra, vármegyei főkapitányságokra, szakirányításra, elemzésre, vezetésre és adminisztrációra.
Egy országos szervezet ezek nélkül nem működhet.
De az állampolgár nem ott találkozik a közbiztonsággal.
Hanem:
az utcán,
a járőrautóban,
a rendőrőrsön,
a kapitányságon,
a körzeti megbízottnál,
a nyomozónál,
a helyszínelőnél.
A közbiztonság a végeken dől el.
Ha ott kevés az ember, kevés a tapasztalat, magas a munkaterhelés és egyre nagyobb a fásultság, azt az állampolgár előbb-utóbb megérzi.
Erre érkezett rá a dizájnerdrogok problémája
Mindezt tovább terheli az új pszichoaktív szerek terjedése.
Sokan egyszerűen „a bécsi egyezmény listájáról” beszélnek.
A nemzetközi kábítószer-ellenőrzési rendszer valójában több egyezményből épül fel:
az 1961-es Egységes Kábítószer Egyezményből;
az 1971-es Pszichotróp Anyagokról szóló Egyezményből;
Az új pszichoaktív anyagok problémája éppen az, hogy folyamatosan jelenhetnek meg új vegyületek.
Az UNODC meghatározása szerint az NPS olyan visszaélésre alkalmas pszichoaktív anyag lehet, amelyet a hagyományos nemzetközi egyezmények még nem ellenőriznek, de közegészségügyi kockázatot jelenthet.
Magyarországon azonban nem kizárólag a nemzetközi jegyzékeket kell nézni.
A 78/2022. BM rendelet magyar ellenőrzöttanyag-jegyzékeket és új pszichoaktív vegyületcsoportokat is tartalmaz.
Ezért ma már önmagában az a kérdés, hogy:
„Rajta van-e a bécsi egyezmény valamelyik listáján?”
nem ad teljes választ.
A drogprobléma nem ér véget a drogbűncselekménynél
Közbiztonsági szempontból nemcsak az számít, hogy valaki tiltott szert birtokol vagy kereskedik vele.
A szerhasználat és az illegális drogpiac környezetében megjelenhet:
vagyon elleni bűnözés;
erőszak;
családi konfliktus;
kiszolgáltatottság;
adósság;
illegális kereskedelem;
terjesztői hálózatok;
közterületi rendészeti probléma.
Nem szabad minden szerhasználót bűnözőként kezelni, és természetesen nem minden pszichoaktív szer használata vezet erőszakhoz.
A probléma ennél összetettebb.
Rendészeti szempontból azonban az illegális drogpiac és annak társadalmi következményei újabb feladatot jelentenek egy már eleve korlátozott kapacitású rendszer számára.
Mit tehet a lakosság? Kamera, riasztó – de szakszerűen
Mindezekből nem az következik, hogy pánikba kell esni.
És végképp nem következik belőle önbíráskodás vagy felfegyverkezés.
A következtetés sokkal egyszerűbb:
a saját biztonságunk egy részéről nekünk magunknak is gondoskodnunk kell.
A rendőrséget nem lehet kamerával vagy riasztóval helyettesíteni.
De a bűnmegelőzés első védelmi vonalát mi magunk is megerősíthetjük.
A modern lakossági vagyonvédelem alapja általában több egymásra épülő megoldás:
A kamera ugyanis akkor ér valamit, ha abban a pillanatban működik, amikor szükség van rá.
Ugyanez igaz a riasztórendszerre
Egy professzionálisan telepített riasztórendszer már a behatolás korai szakaszában képes jelezni.
Nyitásérzékelők.
Mozgásérzékelők.
Üvegtörés-érzékelők.
Kültéri védelem.
Sziréna.
Kommunikációs modul.
Távfelügyeleti kapcsolat.
Ezekből áll össze egy megfelelő rendszer.
De itt is ugyanaz az alapelv:
nem elég egyszer felszerelni.
A riasztórendszer akkumulátora öregszik.
Az érzékelők meghibásodhatnak.
Egy kommunikációs útvonal megszűnhet.
Egy helyiség használata megváltozhat.
Egy felújítás után az érzékelő már nem biztos, hogy optimális helyen van.
Ezért a riasztórendszer szakszerű szerelése mellett annak rendszeres ellenőrzése, karbantartása és funkciópróbája is a valódi védelem része.
A legrosszabb időpont annak felfedezésére, hogy egy biztonságtechnikai rendszer nem működik:
a betörés utáni reggel.
Saját védelem · gyakorlati következő lépés
Kamera, riasztó vagy meglévő rendszer karbantartása?
Az eszköz önmagában nem biztonsági rendszer. A védelem a helyszínhez illesztett tervezéssel, szakszerű telepítéssel és rendszeres ellenőrzéssel kezdődik.
Egy vállalkozás, raktár, szálloda, logisztikai központ, üzem vagy ipari telephely esetében már komplex fizikai biztonsági rendszerre van szükség.
Ide tartozhat:
mechanikai védelem;
professzionális kamerarendszer;
behatolásjelző rendszer;
beléptetés;
távfelügyelet;
élőerős őrzés;
járőrözés;
incidenskezelés;
dokumentáció.
Ezek nem egymás alternatívái.
Egymásra épülő biztonsági rétegek.
A telephelyvédelemnél éppen ezért először a teljes kockázati környezetet kell vizsgálni, és csak utána érdemes eldönteni, hogy milyen technológia, milyen kamerarendszer, milyen riasztás és milyen élőerős jelenlét indokolt.
A modern fizikai biztonságban nem úgy kell gondolkodni, hogy:
kamera vagy biztonsági őr,
riasztó vagy biztonsági őr,
technológia vagy ember.
Ezek egymást egészítik ki.
A kamera lát és rögzít.
A riasztó érzékel és jelez.
Az őr értelmez és reagál.
Az őrjárat-ellenőrző rendszer pedig dokumentálja, hogy az előírt emberi biztonsági folyamat megtörtént-e.
Ez a többrétegű védelem lényege.
A magánbiztonság nem helyettesíti a rendőrséget
Fontos ezt nagyon világosan kimondani.
A magánbiztonság nem rendőrség.
Egy biztonsági őr nem nyomozó.
Egy kamera nem rendőri intézkedés.
Egy riasztórendszer nem hatóság.
Egy őrjárat-ellenőrző rendszer nem bűnüldöző szerv.
Az állam közbiztonsági feladatait továbbra is az államnak kell ellátnia.
A rendőrség szerepe megkerülhetetlen.
A magánbiztonság és a biztonságtechnika feladata más:
megelőzni, észlelni, késleltetni, dokumentálni, riasztani és szükség esetén bevonni a hatóságot.
Minél nagyobb nyomás nehezedik azonban az állami rendészeti rendszerre, annál fontosabbá válik ez az első védelmi vonal.
A biztonság részben decentralizálódik
Régen a modell egyszerű volt:
baj történik → rendőrt hívunk.
Ez továbbra is megmarad.
De elé kerül egy egyre erősebb technológiai és magánbiztonsági réteg:
megelőzés → érzékelés → ellenőrzés → dokumentálás → riasztás → emberi értékelés → szükség esetén hatósági intézkedés.
Ebbe kapcsolódnak be:
a kamerarendszerek;
riasztók;
távfelügyeletek;
intelligens érzékelők;
gépjárműkamerák;
beléptetőrendszerek;
magánbiztonsági szolgálatok;
járőr-ellenőrző rendszerek.
És mindegyikre igaz ugyanaz:
szakszerűen kell megtervezni, telepíteni, üzemeltetni és karbantartani.
A nem működő biztonságtechnika ugyanis sokszor különösen veszélyes.
Hamis biztonságérzetet ad.
Nem pánikot kell kelteni – fel kell készülni
A magyar közbiztonságról kétféleképpen lehet nagyon rosszul beszélni.
Az egyik:
„Minden rendben van. Nézzék meg a statisztikákat.”
A másik:
„Összeomlott a közbiztonság, mindenhol veszély van.”
Egyik sem írja le teljesen a valóságot.
A hivatalos adatok alapján 2025-ben több mutató javult.
A lakosság általános biztonságérzete is javult 2024-hez képest.
A rendőrségtől távozók száma csökkent.
Magyarország lakosságarányos rendőri létszáma továbbra is meghaladja az uniós átlagot.
Ezeket ki kell mondani.
De ugyanilyen fontos látni a másik oldalt.
A 100 ezer lakosra jutó rendőrök száma a 2018-as csúcs óta csökkent.
A Rendőrség saját adatai szerint 2026 elején a 36 041 fős hivatásos munkajogi létszámból 32 135 ember volt ténylegesen szolgálatba vezényelhető.
A feltöltöttségi százalék úgy javult látványosan, hogy közben jelentősen csökkent a rendszeresített hivatásos státuszok száma.
Budapesten maga a rendőrség beszél több mint kétezer fős hiányról.
A tapasztalt rendőrök elvesztése pedig nemcsak létszámveszteséget okoz.
Elvész velük:
tapasztalat,
helyismeret,
emberismeret,
intézkedési rutin,
mentori tudás.
És közben a bent maradó állomány egy részét fenyegeti a túlterheltség, a fásultság és a kiégés.
Mindeközben a drogpiac változik, és a közösségi média minden negatív eseményt korábban elképzelhetetlen sebességgel és erővel képes felerősíteni.
Mindezt egyszerre kell látni.
26 év rendőrségi szolgálat után én ebből egy következtetést vonok le
Nem lehet minden biztonsági problémára rendőrt állítani.
Nem lehet minden családi ház elé járőrt küldeni.
Nem lehet minden parkolóban rendőr.
Nem lehet minden vállalkozás minden kapujánál rendőr.
És soha nem is ez volt a rendőrség feladata.
A modern társadalom biztonsága akkor működik jól, ha több rendszer támogatja egymást.
Erős rendőrség.
Jól működő igazságszolgáltatás.
Megfelelő szociális és drogpolitika.
Tudatos lakosság.
Professzionális magánbiztonság.
És működőképes, rendszeresen karbantartott biztonságtechnika.
Ezért a saját otthonunk, vállalkozásunk vagy telephelyünk védelmével foglalkozni nem paranoia.
Kockázatkezelés.
Ahogy biztonsági övet kötünk annak ellenére, hogy nem számítunk balesetre.
Ahogy biztosítást kötünk annak ellenére, hogy nem tervezzük, hogy leég a házunk.
Ugyanígy szereltetünk megfelelő kamerarendszert.
Riasztórendszert.
És ugyanilyen fontos, hogy ezeket később rendszeresen karban is tartsuk.
Mert a modern biztonság alapja nem az a feltételezés, hogy:
„Velünk úgysem történik semmi.”
Hanem az, hogy:
„Megtettük az észszerű lépéseket arra az esetre, ha mégis történne.”
Györfi Gyula
A cikk szakmai nézőpontját 26 év rendőrségi szolgálat tapasztalata adja. A cél nem pánikkeltés, hanem annak bemutatása, hogyan kapcsolódik össze a közbiztonság, a rendőri kapacitás, a szubjektív biztonságérzet és a saját, rétegezett vagyonvédelem.
A biztonság nem egyetlen eszköz. Egymásra épülő védelmi rétegek rendszere.
Ha otthon, társasházban vagy vállalati telephelyen szeretné megerősíteni a megelőzést, érdemes a kamerát, a riasztást, a karbantartást és szükség esetén az élőerős őrzés ellenőrzését egy rendszerként kezelni.
A rendőrségi közfeladat és a saját vagyonvédelem nem egymás alternatívája. Más feladatot látnak el, és egy biztonságosabb környezetben egymást egészítik ki.
Prompt másolása Geminihez
Másold ki a promptot, nyisd meg a Geminit, és illeszd be a beviteli mezőbe.
A TrinitySecurity.hu a weboldal működéséhez szükséges sütiket
és hasonló technológiákat használ. Ezek segítenek az oldal megfelelő működésében,
a választás megjegyzésében és az űrlapok spamvédelmében.
A látogatottsági mérés csak akkor indul el, ha Ön ezt engedélyezi.
Szükséges működés
Az oldal alapvető működéséhez, a választás megjegyzéséhez és az űrlapok
spamvédelméhez szükséges. Ez nem kapcsolható ki.
Mindig aktív
Látogatottsági mérés
Segít megérteni, mely oldalakat nézik meg, milyen eszközről érkeznek,
és hogyan találnak ránk. Csak engedéllyel kapcsol be.
